Bárcsak azt mondhatnám, hogy késlekedésem oka egy kalandokkal teli utazás volt, ám ez nem igaz. 
Azonban mentségemre váljék székhelyem megváltoztatása legalább akkora örömmel tölt el jelenleg, mintsem ha újra hazánk gyönyörű vidékein barangolhatnék ismét. Egyik személyes kedvencem például a Megyer-hegyi tengerszem, így többek között erről fog szólni mai kis eszmefuttatásom. 

Miután korábbi bejegyzésemben Tokaj város és az arról elnevezett borvidék attrakcióit kezdtem el taglalni, úgy vélem célszerű ezen a vonalon továbbhaladni és bemutatni milyen sok szépséget tartogat még számunkra ez a vidék. 
Mai első megállónk tehát Sárospatak. Figyelem, az út néhol kicsit rázós lehet, de az élmény egy életre szól!

Ha a városban kívánunk megszállni érdemes valamely kis panziót választani a város külső szélén, mely igazán csendes és némelyik akár csónakázási-, kenuzási lehetőséget is tud biztosítani számunkra a Bodrogon.
Bevallom, mi is ezen vendégházak egyikében szálltunk meg. Így nem csak, hogy nem kellett más családokhoz igazodnunk, de egészen költségkímélő megoldás is az ember pénztárcáját tekintve. 
Persze, ha valaki többre vágyik, az megszállhat a számos apartman valamelyikében, vagy akár Patak négycsillagos hotelében is.
Ha azonban nem ez a tervezett desztinációnk, csak az útvonal részét képezi, akkor is érdemes rászánni az időt és megismerni a várost. 

A település legismertebb attrakciója a sárospataki vár, mely mindenki számára ismert, már csak azért is, hiszen a jelenlegi 500 Ft-os bankjegy hátulján látható a képe. 

Az épület egyébként a XIII. században épült, és ma hazánk legjelentősebb reneszánsz épületeként tartják számon. A hosszú évszázadok során olyan családok birtokolták, mint a Dobó család, a Lorántffyak vagy éppen a Rákócziak. Miután Lorántffy Zsuzsanna házasságra lépett I. Rákóczi Györggyel és hozományaként Sárospatak Rákóczi-birtokká vált, jelentős építkezésbe kezdtek, mely az évek során egészen II. Rákóczi Ferencig elhúzódott. Ezen építkezésnek köszönhetően húztak emeletet a keleti- és déli szárnyra, átalakították a Vörös-tornyot és megépítették a ma is látható Lorántffy-loggiát. 
Sajnos, az elvesztett Rákóczi-szabadságharc után német- és osztrák birtokosok kezére került, akik erősen átépítették, azonban egy séta a várfal mentén segíthet elképzelni, hogyan is nézhetett ki teljes valójában. 
A vár egyébként napi rendszerességgel látogatható, és nem csak a Rákóczi-múzeumnak ad otthont, de évente megrendezésre kerülnek falai között múltat idéző várjátékok, mely ingyenesen látogatható. 

A kultúra és történelem iránt érdeklődők azonban ne feledjék el megtekinteni a városi Református Kollégiumot sem, melyet úgy emlegetnek, mint a magyar Cambridge, vagy éppen a klasszikus műveltség fellegvára.  
Ezen két számottevő, történelmi jelentőségű épületen kívül a város olyan turisztikai attrakciókkal várja látogatóit, mint a Szeplőtelen Fogantatás temploma, a Bodrog-parti szoborsétány, a zempléni Csokoládégyár vagy éppen a Végardó Termálfürdő, ahol kedvére lubickolhat a vízben kicsi és nagy, fiatal és öreg.

Aki azonban igazán különlegesre vágyik, az mindenképpen utazzon el a várostól néhány kilométerre húzódó Megyer-hegyi Tengerszemhez. A látványosság két oldalról is jól megközelíthető. Míg az egyik oldalt egy tisztásról induló, kissé meredek túraútvonal vezet fel minket a hegy tetejére, addig a másik oldalról az útvonal egy része autóval is megközelíthető azok számára, akik nincsenek hozzászokva a meredek terepekhez. 


A név kissé megtévesztő, hiszen a hegyoldalban látható, állandó vizű tónak valójában köze sincs a tengerekhez. Korábban bányászati terület volt és az egykori fejtési gödörben összegyűlt csapadékból keletkezett a tó.

A hegy mentén kialakított útvonalnak köszönhetően, a víz lábától egészen a hegy tetején kialakított párkányig járható a terep, így nem csak hazánk ezen csodáját csodálhatjuk meg, de a hegyoldalba vájt barlangokat is, ahol a bányászok szálltak meg munkájuk idejére. A túra végére nagy eséllyel elfáradunk, de higgyék el nekem, a látvány mindenért kárpótol.

----
A bejegyzésben közzétett képek saját készítésűek, így azok más oldalon való felhasználásához engedély szükséges.
----